MAGYAR MÚZEUMI TÖRTÉNÉSZ TÁRSULAT

2000. november 21.-i alakuló Közgyűlésén elfogadott, a Közgyűlés által 2016. november 9. napján elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

ALAPSZABÁLYA

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.) A társadalmi szervezet neve: Magyar Múzeumi Történész Társulat

(a továbbiakban: Társulat)

1.1)A társadalmi szervezet rövidített neve: MAMUTT

2.) A Társulat székhelye: 1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

3.) A Társulat alapításának éve: 2000. év

4.) A Társulat jogi személy.

5.) A Társulat képviselője: az elnök.

6.) A Társulat bélyegzője: kör alakú, benne a Társulat 1. pont alatti neve, a 3. pont alatti alapítási évvel.

7.) A Társulat a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

 

II. FEJEZET

A TARSULAT CÉLJA ES FELADATAI

1.) A Magyar Múzeumi Történész Társulat önálló jogi személyként, önkormányzati elvnek megfelelően működő, közhasznú tevékenységet végző társadalmi szervezet, amely az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény előírásainak megfelelően jött létre. Az Alapszabály módosítására az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján kerül sor.

2.) A Társulat célja, hogy egyrészt tagjai részére, másrészt tagjai tevékenysége révén elősegítse a magyar történeti muzeológia fejlesztését, hozzájárulva ezzel a magyarországi és a határon túli magyarság történeti emlékeinek megismeréséhez és megismertetéséhez, gyűjtéséhez, továbbá közkinccsé tételéhez.

3.) 2011. évi CLXXV. törvény alapján a Társulat, mint közhasznú tevékenységet végző szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, törekszik arra, hogy a közhasznúsági melléklet célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek legyenek, továbbá törekszek arra, hogy megfelelő erőforrás álljon rendelkezésére.

4.) A Társulat az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja, mely közhasznú tevékenységeket állami, önkormányzati közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi:

• Kulturális szolgáltatás, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása, mely közfeladat teljesítését a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 7. bekezdése írja elő.
  
• A Társulat ezen célja megvalósítása érdekében az Ectv. 17. § (3) bekezdése alapján az alábbi alapcél szerinti tevékenységeket végzi:
• a.) rendszeres összejöveteleket tart, munkacsoportokat szervez;
• b.) részt vesz a történész-muzeológus szakemberek képzési programjának kialakításában, a szakmai továbbképzés megszervezésében és lebonyolításában;
• c.) elősegíti tagjai szakmai publikációs lehetőségeinek megteremtését;
• d.) kiadói tevékenységet folytat;
  

 

• Részt vesz a kiemelt kulturális örökség védelmében, mely közfeladatot a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (4) 17. bekezdése írja elő.
• A Társulat ezen célja megvalósítása érdekében az Ectv. 17. § (3) bekezdése alapján az alábbi alapcél szerinti tevékenységeket végzi:
  

a.) segíti a múzeumi történeti gyűjtemények és történészek munkáját feladataik megvalósításában;

b.) tudományos konferenciákat, előadásokat, vitaüléseket, tanulmányutakat szervez és rendez, illetve elősegíti az azokon való részvételt;

• Közreműködési kulturális örökség védelme, megvalósítása együttműködés az állami és önkormányzati szervekkel, a nemzetiségi szervezetek, a civil és gazdálkodó szervezetekkel, valamint az állampolgárokkal. Nemzetközi együttműködésben a nemzetközi szerződésekkel összhangban a határokon túli magyar vonatkozású kulturális örökség érvényesítése, és közreműködés a más nemzetek hazánkban található kulturális örökségének védelmében mely közfeladat teljesítését a 2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről 5. § (1) (2) bekezdései írják elő.
  
• A Társulat ezen célja megvalósítása érdekében az Ectv. 17. § (3) bekezdése alapján az alábbi alapcél szerinti tevékenységeket végzi:
• a.) együttműködik más hazai, illetve külföldi szervezetekkel;
• b.) elősegíti a magyar múzeumokban folytatott történeti-muzeológiai tevékenység nemzetközi megismertetését, illetve a külföldi tapasztalatok hazai elterjesztését.
  

5.) A Társulat tevékenysége során különös figyelmet fordít a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. II. részében foglaltakra.

6.) A Társulat közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

7.) A Társulat a társadalmi szervezetekre vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően folytat gazdálkodási tevékenységet, melynek eredményét nem osztja fel, hanem azt a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

8.) A Társulat vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Közhasznú szolgáltatásaiból nem csak tagjai részesülhetnek. Ebben a körben és célból a Társulat gazdasági társaságot alapíthat, abba tagként beléphet.

A Ptk. 3:63. § (3) bekezdése alapján: "Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult."

9.) A Társulat befektetési tevékenységet nem folytat.

10.) A Társulat bevételeit elsősorban a tagok áltat fizetendő tagdíj képezi, de a Társulatot céljai elérése érdekében bármely bel- és külföldi természetes és jogi személy támogathatja adományokkal és hagyatékkal, ingó és ingatlan vagyontárgyakkal.

11.) A gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartásokról, pénzügyi beszámolókról a jogszabályi előírásoknak megfelelően gondoskodni kell.

A társulat működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárást követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérleg fordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. a Társulat éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági melléklettel egyidejűleg, a közgyűlés többségi döntése alapján történik. A beszámoló tartalmazza: a mérleget (egyszerűsített mérleget), az eredménykimutatást (eredménylevezetést), kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet. A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

12. A Társulat köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni. A közhasznúsági melléklet elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

13. Az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben történő alakulás, illetve megszűnés esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31.

14. Az Ectv. 27. § (1) bekezdése alapján: "A civil szervezetnek az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani." Az Ectv. 27. § (2) bekezdése alapján: "A civil szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet."

15. A Társulat az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten tartja nyilván.

16. Az Ectv. 34.§ (1) bekezdés c) pontja alapján: „gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja”

17. A Társulat a közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyez, valamint honlapján közzéteszi, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

 

III. FEJEZET

A TÁRSULAT TAGJAI, JOGOK ES KÖTELEZETTSÉGEK

 

1.) A Társulat tagja lehet minden bel- és külföldi természetes és jogi személy, aki, vagy amely az Alapszabály előírásait magára nézve kötelezőnek elismeri, és azokat betartja.

2.) A belépést belépési nyilatkozat kitöltésével kell kezdeményezni, és azt az elnökség fogadja el és gondoskodik a tag nyilvántartásba vételéről.

3.) A tagok jogai:

- részt vehet a Társulat munkájában és valamennyi rendezvényén;

- részesül a Társulat által nyújtott kedvezményekben és szolgáltatásokban;

- szavazati joga van és minden tisztségre választhat és megválasztható;

- a társulati élettel, az elnökség munkájával kapcsolatban javaslatokat, észrevételeket tehet;

- tájékoztatást kap a Társulat működéséről;

- a Közgyűlés napirendjére javaslatot tehet.

4.) Minden tagot egy szavazat illet meg.

 

5.) A tagok kötelezettségei:

- az Alapszabályban foglaltakat és az Elnökség határozatait betartani;

- a Társulat célkitűzéseit előmozdítani;

- az általa elvállat feladatokat és megbízatásokat legjobb tudásuk szerint teljesíteni;

a közgyűlés által megállapított tagdíjat határidőben megfizetni.

6.) A Társulati tagság megszűnik:

- törléssel,

- kilépéssel,

- kizárással.

7.) A tag a Társulatból bármikor kiléphet, mely szándékát írásban az Elnökségnek kell bejelentenie, azonban befizetett tagdíjára már nem tarthat igényt.

8.) Törölni kell a tagok sorából azokat, akik tagdíjfizetési kötelezettségüknek írásbeli felszólítás ellenére sem tettek eleget, és 1 évi tagdíj hátralékuk van. A felszólításnak tartalmaznia kell a jogkövetkezményekre történő felhívást.

9.) Ugyancsak törölni kell a tagnyilvántartásból az elhalt tagot is.

10.) Ki kell zárni a tagok sorából azt, aki a mindenkor hatályos jogszabályokkal szemben összeegyezhetetlen magatartást tanúsít, aki ellen a bíróság jogerős büntető ítéletet hozott, aki az Alapszabályban foglaltakat megsérti, vagy semmibe veszi, a célkitűzéseket hátráltatja, vagy megakadályozza és a Társulatra nézve méltatlan magatartást tanúsít.

„A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.”

A kizárási határozatot az elnökség hozza, amely ellen 15 napon belül a Közgyűléshez lehet fellebbezni.

„A tagság megszűnése a tagot a Társulattal szemben még fennálló kötelezettségei alól mentesíti, kivéve a hátralékos tagdíj kiegyenlítésére vonatkozó kötelmi jogi igényt.”

11. A Társulat tevékenysége, valamennyi rendezvénye, kiállítása stb. nyilvános és a közhasznú szolgáltatások bárki által igénybe vehető.

 

 

 

 

IV. FEJEZET

NYILVÁNOSSAG

 

 

1.) Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség ülésein bárki részt vehet, azonban szavazni csak tag szavazhat.

A Közgyűlés és az elnökség határozatait folyamatos sorszámozással ellátva a Határozatok Tárában nyilvántartásba kell venni.

ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát,  ha lehetséges, személyét is.

2.) A határozatokat az érintettekkel írásban igazolható módon kell közölni, melyről az elnök köteles gondoskodni.

A fentieken túl a határozatokat a társulat székhelyén levő hirdetőtáblán kell nyilvánosságra hozni.

3.)A Társulat működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének rendjéről, továbbá a beszámoló, és a közhasznúsági melléklet közzétételéről, ugyancsak a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell tájékoztatást adni.

4.) A Társulat működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet - előre egyeztetett időpontban - , s azokról saját költségén másolatot készíthet.

5.) A Társulat tagjai a tisztségviselők kijelölésekor figyelembe veszik a 2011. évi CLXXV. törvény 38. § (1-2) bekezdésében rögzített összeférhetetlenségi okokat.

6.) A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója

a.) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,

b.) vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

7.) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve a Társulat döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

 

 

V. FEJEZET

A TÁRSULAT SZERVEZETE

A KÖZGYŰLÉS

 

 

1.)A Társulat legfőbb szerve a Közgyűlés, amely valamennyi ügyben jogosult dönteni és a tagok összességéből áll. A tagok a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

2.)A közgyűlés üléseit szükség szerint, de legalább évente egyszer tartja.

3.) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- a társulati tevékenység főbb irányinak meghatározása,

- az Alapszabály megállapítása, módosítása, illetőleg kiegészítése,

- döntés a Társulat megszűnéséről, egyesüléséről, szétválásáról,

- döntés a társulat vagyonáról,

- a társulat éves beszámolójának elfogadása,

- a társulat tisztségviselőinek - a 7 (hét) tagú Elnökségnek - megválasztása, visszahívása,

- tagsági díj összegének és a fizetés időpontjának meghatározása,

- döntés a mindenkor hatályos jogszabályi előírások, az Alapszabály, illetőleg az elnökség által előterjesztett ügyekben,

- az elnökség éves beszámolójának elfogadása.

4.) A Közgyűlést a Társulat elnöke hívja össze írásban, visszaigazolható email-ben. A meghívót valamennyi tagnak legalább 30 nappal korábban kell megküldeni, s abban közölni kell a Közgyűlés helyét, időpontját és napirendjét.

A napirend kiegészítése a Ptk. 3:75. § bekezdése alapján:

"(1) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával.

(2) A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában."

A Társulat közgyűlése nyilvános, ezen a tagokon kívül más is részt vehet.

5.)Az évi rendes Közgyűlésen kell megtárgyalni a társulat éves beszámolóját, a közhasznúsági mellékletet, és az elnökség beszámolóját.

6.) Rendkívüli közgyűlést kell írásban, visszaigazolható email-ben összehívni, ha azt a tagok 1/3-a az ok és a cél megjelölésével kéri, a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség indítványozza, továbbá, ha azt az Elnökség szükségesnek tartja, valamint ha azt bíróság elrendeli.

7.) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok 50%-a + 1 fő jelen van.

Határozatképtelenség esetén a Közgyűlést 15 napon belül újból össze kell hívni változatlan napirenddel.

A Ptk. 3:17§ (5) bekezdése alapján: "Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához."

8.) A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, a tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg, egyszerű szótöbbséggel. Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

A Ptk. 3:76. § alapján:

"(1) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen levő tagok háromnegyedes szótöbbséggel határozata szükséges.

(2) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges."

A Közgyűlés adott esetben titkos szavazást is elrendelhet, ebben az esetben előálló szavazategyenlőség esetén sorshúzással kell dönteni.

Más szervezettel való egyesüléshez, a társulat megszűnéséhez, vagyonának hovafordításához való Közgyűlési határozathoz 3/4-es szavazattöbbség szükséges.

9.) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

10.) A Közgyűlésen a társulat elnöke elnököl, és gondoskodik az ülés levezetéséről.

11.) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melynek tartalmaznia kell:

· a Közgyűlés helyét, idejét, napirendjét és a jelenléti ívet,

· az egyes napirendekkel kapcsolatban elhangzottak lényegét,

· a szavazást és annak eredményét, feltüntetve a döntést támogatók és ellenzők számát, feltüntetve a tartózkodók számát is azzal, hogy az érdemben „nem" szavazatnak számít,

· a határozatot szó szerint.

A jegyzőkönyvet a levezető elnök  és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a Közgyűlés által választott két tag hitelesíti. A határozatot az érintettel írásban kell közölni, és ezen túlmenően a Társulat székhelyén levő hirdetőtáblán ki kell függeszteni.

 

 

A TÁRSULAT ELNÖKSÉGE

 

 

12.) A Társulatot az Elnökség irányítja, és ellátja a szükséges feladatokat.

Az Elnökség tagjai:

a) az elnök

b) a titkár

c) 5 tag

 

13.) Az elnökség a mindenkor hatályos jogszabályi előírások, a Közgyűlés határozatai és az alapszabályban foglaltak szerint , éves munkaterv alapján végzi munkáját, s a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel.  Tagjait a Közgyűlés választja határozott időre, 3 /három/ évre, s az elnökség tagjait bármikor visszahívhatja. A határozott idő elteltével újra választhatók.

14.) Az elnökség jogosult minden olyan ügyben dönteni, mely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Munkájáról, tevékenységéről, döntéseiről évente legalább egyszer köteles a Közgyűlésnek beszámolni.

15.) Az elnökség köteles gondoskodni a társulat jogszerű működésének biztosításáról, az előírt nyilvántartások vezetéséről, a pénzügyi, számviteli, adózási előírások maradéktalan betartásáról, a tagság nyilvántartásáról, a tagfelvételi kérelmek elbírálásáról, a törlés elhatározásáról.

elkészíti és a Közgyűlés elé terjeszti a társulat éves beszámolóját, valamint a közhasznúsági mellékletet, továbbá az egyéb beszámolókat és jelentéseket.

16.) Az Elnökség üléseit szükség szerint, de negyedévenként legalább egyszer tartja.

Az ülést az elnök hívja össze írásban, visszaigazolható email-ben a napirend közlésével, és vezeti le. az ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben rögzíteni kell az ülés helyét, idejét, napirendjét, a jelenlevőket, az elhangzottak lényegét, a határozatokat szó szerint, feltüntetve a szavazás eredményét, a támogató és ellenző szavazatokat.

A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, egy elnökségi tag hitelesíti.

Az Elnökségi ülés nyilvános.

17.) Az Elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést 8 /nyolc/ napon belül újból össze kell hívni az eredeti napirenddel.

Az Elnökség határozatait egyszerű szavazattöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg.

18.) A Közgyűlés által választott Elnökségi tagok a jogszabály értelmében a társulat vezető tisztségviselőinek minősülnek, és ezért az elnökség tagjai megválasztásukat követően írásban kötelesek nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy e tisztséget elfogadják, és velük szemben a 2011. évi CLXXV. törvény 38. § és a 39. § bekezdéseiben és a Ptk. 3:22 (4) (5) (6) bekezdéseiben foglalt összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn.

19.) A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok a Ptk. 3:22§:

(a) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(b) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(c) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

(d) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit  eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

 

AZ ELNÖK

 

20.) Az elnök képviseli a Társulatot bíróságok, hatóságok és harmadik személyek vonatkozásában, jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat a Társulat nevében a jogszabályi előírásoknak, a jelen Alapszabálynak és a Közgyűlés határozatainak megfelelően.

21.) Irányítja és szervezi az elnökség munkáját, összehívja a Közgyűlést, az elnökség üléseit,  azokon és a Társulat egyéb rendezvényein elnököl, akadályoztatása esetén ezen feladatokat a titkár látja el.

 

A TITKÁR

 

22.) A titkár az elnököt munkájában segíti és az elnök akadályoztatása esetén minden társulati vonatkozásban helyettesíti őt.

23.) A fentieken túl feladatát képezi különösen a társulat mindennemű iratainak irattári rend szerinti kezelése.

24.) A titkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a Társulat alkalmazottai tekintetében.

Az elnökkel együttesen utalványozza a Társulat kifizetéseit, és ugyancsak az elnökkel együtt gyakorolja a bankszámla felett rendelkezést.

 

 

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

25.) A Társulat tagok általi ellenőrzésének legfőbb szerve.

26.) A Felügyelő Bizottság a közgyűlés által 3 évre választott elnökből és két tagból áll. A felügyelő bizottság elnöke és két tagja, a Társulatban más tisztséget nem viselhet.

27.) A Felügyelő Bizottság tagjai közül maga választja meg elnökét, aki a továbbiakban vezeti a bizottságot.

28.) A Felügyelő Bizottság feladata:

a) a Társulat szabályszerű működésének, pénzügyeinek, ügyvitelének az ellenőrzése, vizsgálhatja továbbá a Társulat működésének célszerűségét, hatékonyságát és eredményességét,

b) köteles évenként a Társulat pénzügyeit, pénzkezelését teljes körűen ellenőrizni, megállapításairól az Elnökséget tájékoztatni, a Közgyűlésnek a jelentését írásban megtenni.

29.) A Felügyelő Bizottság a Társulat működését érintően célvizsgálatot folytathat, és ehhez indokoltan a Közgyűlés vagy rendkívüli közgyűlés jóváhagyásával szakértő igénybe vételét indítványozhatja.

30.) A Felügyelő Bizottság véleményezi az Elnökség beszámolóját és a közhasznúsági mellékletet.

31.) Tanácskozási joggal szükség szerint részt vehet az Elnökség ülésein.

32.) A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha mind a három tagja együttesen jelen van, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

33.) A Felügyelő Bizottság üléseit szükség szerint tartja, de azt évenként legalább egyszer össze kell hívni.

34.) A Felügyelő Bizottság köteles az Elnökséget tájékoztatni, és a Közgyűlés összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé,

b) vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

35.) A Közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – az Elnöknek össze kell hívnia. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

36.) A Felügyelő Bizottság hatáskörére egyebekben a Civiltv. 40-41.§-ában írottak az irányadóak.

37.) A Felügyelő Bizottság tagjainak összeférhetetlenségére a Ptk.3:22.§ és 3:26.§ (2) bek. rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

 

 

VI. FEJEZET

A TÁRSULAT MEGSZŰNÉSE

1.) Megszűnik a társulat, ha

- feloszlását a Közgyűlés legalább 3/4-es szavazattöbbséggel hozott határozatával kimondja,

- más társadalmi szervezettel való egyesülését a Közgyűlés legalább 3/4-es szavazattöbbséggel hozott határozatával kimondja, illetőleg az arra jogosult szervezet feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja.

A Ptk. 3:48. § bekezdése alapján:

"(1) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha

a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;

b)megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;

c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy

d) az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi szemly vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

(2) A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.

(3) A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért."

A Ptk. 3:84. § bekezdése alapján:

"A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt."

2.) A Társulat megszűnése esetén, tartozásai és kötelezettségei teljesítését követően fennmaradó vagyonát a magyar múzeumok történeti gyűjteményeinek fejlesztésére kell fordítani.

3.) Az Ectv. 39. § alapján:

"(1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet már közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig - ,

a)amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte."

 

 

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(1) A Társulat tevékenységére és működésére az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos jogszabályok az irányadók.

(2) Az Alapszabályt a Társulat közgyűlése 2000. november 21-i alakuló közgyűlésén elfogadta, megválasztotta az elnökséget, és felkérte a társulat elnökét, hogy ügyvédi ellenjegyzés mellett azt a társulat képviseletében aláírja és nyilvántartásba vétel céljából a Fővárosi Törvényszékhez benyújtsa.

(3) A Társulat közgyűlése felhatalmazza a társulat elnökét, hogy a Társulat Közgyűlése által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a Társulat képviseletében ügyvédi ellenjegyzés mellett aláírja a módosítások nyilvántartásba vétele céljából a Fővárosi Törvényszékhez benyújtsa.

(4) Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Ptk) és a 2011. évi CLXXV. tv (Ectv) rendelkezései az irányadók.

Elnök meghatalmazza a dr. Dobi Ildikó Ügyvédi Irodát ( képv: dr. Dobi Ildikó ügyvéd, székhely: 1136 Budapest, Hollán Ernő utca 31.1/1.) jelen alapító okirat módosítás elkészítésével, ellenjegyzésével és az illetékes törvényszék előtti képviselettel.

 

Kérelmező igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.

Budapest, 2016. november 9.

 

Dr. Horváth László

Társulat elnöke

Ellenjegyzem: 2016. november 9.

dr. Dobi Ildikó ügyvéd

dr. Dobi Ildikó ügyvéd, jogi képviselő, kérelmező igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítóokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.