Sátoraljaújhely, 2011. június 22–24.

Címe: Gazdasági fellendülés a hosszú 19. században – Tőkés kisvállalkozások Magyarországon

A 19. század utolsó harmadában kezdődött az a kor, amelynek meghatározó vonásai az egész 20. századra hatással voltak. Ez a kor a hazai modernizáció kibontakozásának időszaka, amely áttörést jelentett a négy évszázados történelmi hányattatás után. A századvég nagy, az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem terén végbemenő változásainak áttekintését, helyenként kevéssé ismert területeinek megismerését tűzte napirendjére a konferencia, amelynek ebben az évben Sátoraljaújhely adott otthont a miskolci Herman Ottó Múzeum szervezésében.

A konferencia előadásai az egyház és a gazdaság 19. századi kapcsolatáról, Kassa, Miskolc, Nagyvárad és Sátoraljaújhely izraelita vállalkozásairól, a magyar kisvállalkozásoknak és termékeiknek az 1851–1900 között megrendezésre kerülő Világkiállításokon történt megjelenéséről, a 19. századi kelet-magyarországi üveggyárakról, a Zsigmondi család fúróvállalatáról és az általuk fúrt artézi kutakról szóltak.

A második napon tanulmányi kirándulásra indultak a konferencia résztvevői. Az út első állomása a Magyar Nyelv Múzeumába vezetett Széphalomba, ahol a pár éves múzeum gazdag kiállítási anyagának megtekintése után megkoszorúzták Kölcsey Ferenc síremlékét. Borsiban a Rákóczi kastély siralmas állapotán felülemelkedve a nagy fejedelemre emlékeztek szülőhelyén. Zemplénben a templom, a földvár és a régi megyeháza megtekintése jelentett maradandó élményt, fűszerezve a polgármester szíves vendéglátásával. Leleszen az impozáns premontrei templomot és konventet tekintették meg, Dobóruszkán pedig az egri várkapitány, Dobó István síremléke előtt tiszteleghettek. Nagytárkányban arra láthattak jó példát, hogy a régi Sóház felújítva hogyan szolgálhatja a tudományos munkát. Kisgéres pincesora – a domboldalba vájt pincékkel – a tájegység jellegzetessége, de különleges volt a géresi béles is, amellyel kínálták a résztvevőket a házigazdák. Az út utolsó állomása Karos volt, ahol honfoglalás-kori Emlékhelyen idézték fel az ősök emlékét.

A harmadik napon a felemelő évszázad régiókat átfogó előadásai után a 19. század tőkés kisvállalkozásairól hangzottak el előadások. Így hallhattunk a városi közlekedés dualizmus kori ipari kiszolgálóiról, a nagybirtokoknak az ármentesítő társulatok irányításában játszott szerepéről, a távközlési hálózatoknak a vidéki gazdasági életben betöltött szerepéről, Zemplén vármegyében a 20. század első felében működő kisvállalkozásokról, Tolna vármegye első tejüzeméről a Dűry-pusztán működő csemegesajt gyárról, bevándorló svájci cukrászok működéséről, Walser Ferenc tűzoltókészülék és harangöntő gyáráról, végül a marcali Sztelek-Csomós család történetén keresztül egy kisvárosi építőmester tőkés vállalkozásáról.

A Megyei Levéltár Muzeális Fióklevéltárának megtekintése, a Börtönmúzeumban tett látogatás és a Magyar Kálvária stációinak végigjárása méltó zárása volt a három napos konferenciának, amely ismét a magyar történelem egy meghatározó korszakára irányította a figyelmet.